24.fejezet - Újra együtt.. többen is :D

Igen, a fürdőszobában vagyok amúgy >< .

Ja és még mivel 23-a van, és én holnap elutazok, ezért most szeretnék minden olvasómnak Boldog Karácsonyt kívánni :))

És ne felejtsétek..holnap Louis szülinapja vaaan :DDD Legyetek őrültek :3

***

*Tütüü-tü-tütüü* -hallottam kocsi dudálást, majd egy kedves hangot.

-Fiam! Hé fiam, jól vagy? -hajolt felém egy kocsi ablakából egy idős hölgy. 

-Igen. -álltam fel nagy nehezen. 

-Nem a legjobb időtöltés hajnaok hajnalán az út közepén feküdni kincsem. Menj haza. -mosolygott rám a néni. Megköszöntem hogy felébresztett, és továbbment.

-Vajon hány órája feküdhetek itt? -kérdeztem hangosan, s a telefonom után kezdtem kutatni, de nem találtam. Biztos az éjszaka folyamán elhagytam valahol.

Mondhatom fasza!

Beültem a kocsimba, és visszahajtottam Párizsba. Mire a fiúkhoz értem, reggel 8 óra volt.

A házban mindenki össze-vissza rohangált. A 4 srác egyszerre rohant le, nagyon aggódtak értem. Elmeséltem nekik mindent, kivéve azt a részt, hogy Perrie az ő karrierjüket is tönkre akarta tenni. Akkor biztosan lebeszélnének arról, hogy megegyezzek vele.

Az emlegetett szamár be is futott, és elrángatott magával a reggeli műsorba, ahol bejelentettük, hogy a kapcsolatunk tökéletes, és el kellett játszanom a boldog barátot, aki szereti a mellette ülő barátnőjet.. Csak hogy az én barátnőm az iskolában ült, és le kellett őt tagadnom. Csak annyit remélek, hogy ő nem látta ezt a műsort.

Megértem, hogy tegnap miért akadt ki annyira. Én is ezt tettem volna a helyében. A nap további részében vettem egy új telefont, és a srácokkal lógtam. 

Este 7 körül, úgy gondoltam átmegyek Lilihez, megnézem megnyugodott-e már. -Majd jövök fiúk..

-Sziiiiaaaaaaaa.

***

x Lili szemszöge x: 

Bemutattam anyunak Acaciát, aki tök normálisan fogadta, és meghívta, hogy vacsizzon nálunk. Ezután felmentünk a szobámba, bemutattam Enikőnek is, aztán Zaynről kezdtünk beszélgetni. Nagyon sok dolgot megtudtam róla, a gyerek koráról. 

-Nem írtál Zaynnek? -kérdezte háromnegyed 7kor Acacia a tükröm előtt áldogálva, miközben én a twitteremet néztem éppen.

-Írtam neki, de nem válaszolt. A mai nap többször is hívtam, de hiába. -válaszoltam, és akkor meg akadt egy tweet-en a szemem. 

@zaynmalik: úton a szerelmemhez. x

-Acaciaaaa! Ezt nézd!

-Mi az? -mászott mellém újdonsült barátnőm, majd elmosolyodott. -10 perce írta ki.. akkor mindjárt itt lesz.

-Wiii. -ugrottam fel, és a szekrényemhez rohantam. Magamra fújtam egy kis parfümöt, felvettem a tőle kapott nyakáncot, és átvettem a pólómat, arra az esetre, ha az előbbi izzadság szagú lenne.

-Mit nézel? -kérdeztem Acaciától, aki  mosolyogva bámult engem az ágyról.

-Semmit, csak jó látni, hogy Zayn milyen jó lány fogott ki magának.

-Ahh értem. -vigyorogtam

*ding-dong*

-Ez biztos Zayn. -suttogtam, majd elordítottam magam: -MEGYEEEEK!

Lerohantam a lépcsőn, és feltéptem a bejárati ajtót. Szerelmem olyan jól nézett ki, mint még soha. Kicsit szemerkélt az eső, és hajában pár esőcsepp volt, de ettől volt csak még szebb.

-Sziaa. -köszöntem neki, és gyorsan a szájára tapasztottam az enyémet. Meglepődött, de azonnal visszacsókolt. Kezeit arcomra simította, csukott szemmel élveztem, ahogy nyelvét végighúzta ajkamon. Lágyan beszívtam alsó ajkát, mire ő az enyémbe harapott.
Kuncogva váltam el tőle, homlokunkat egymásénak támasztottuk.

-Bármit teszek, vagy mondok. Tudnod kell, hogy csakis téged szeretlek tiszta szívemből. -suttogta, s mosolyra húzodó ajkamra nyomott még egy puszit.

-Tudom Zayn.

-Lili mit csinálsz már addig az ajtóban? Ó..-jött ki anyám a konyhából, és meglátott minket. -Szia Zayn, nem tudtam, hogy te jöttél. Te is maradsz vacsira?

-Szia Bree. -mosolygott rá Zayn. -Aha, ha lehet maradok..dee.. ki van még itt, aki marad?

-Lili új barátnője. -mosolygott anyu is, majd ismét eltűnt a konyhában.

-Új barátnő hm?

-Igen. -vigyorogtam. -És szeretném neked bemutatni. Gyere. -kezdtem el rángatni az emelet felé, majd lassan benyitottam a szobámba.

-Zayn Malik, bemutatom Acacia Clarkot. -mutattam a lányra, aki amint meglátott minket, felállt az ágyról, és Zaynt kezdte fixirozni.

-Acacia? -vonta össze szemöldökét Zayn -Tényleg..tényleg te vagy az?

-Én vagyok. -vigyorodott el a lány, és Zaynhez lépett, aki felkapta, és megpörgette. Mosolyogva figyeltem, ahogy újra egymásra találtak.

-Istenem, el se hiszem. Eltűntél..te..évek óta nem láttalak.

-Tudom. Bocsi, hogy nem szóltam, de anyuák egyik napról a másikra összepakoltak, és már költöztünk is.

-Hát azt észre vettem.

-Örülök nektek srácok. -öleltem meg mindkettejüket, és leültünk az ágyamra.

-Lily te honnan ismered Acaciát?

-A mi sulinkba jár, és ma összefutottunk a szünetben. -néztem rá Acaciára, aki vette a lapot, hogy a hivatalos sztori ez.

-Ja. Tök jó fej barátnőd van már nem azér. -vigyorgott.

-Tudom. Gyönörű, kedves, okos, és vicces.

-Jajj ne mááár! -vágtam hozzá egy párnát, mire elkapta a kezem, és az ölébe húzott, így ketten ültünk Acaciával szemben.

-Gyerekek kész a vacsiiii! -kiabált fel anyu, mi pedig lementünk enni.
***
Vacsi után még sokáig itt voltak Zaynék, aztán olyan 11 körül úgy döntöttek, hogy hazamennek. Acaciát kocsival hazavitte Zayn.

Annyira jó, volt ez a délután vagy inkább este, velük. Kár, hogy holnaptól még nehezebb lesz. Hiszen Zaynék jövőhéten visszamennek Londonba, ami már csak 2 nap, nekem pedig még egy hetem van hátra a suliból, de még anyut is meg kéne győznöm, hogy had menjek Londonba a nyárra. Nélküle.
***
x Perrie szemszöge x: 

-Na? Hogy reagált a videóra?

-Először nekem akart jönni, de aztán leöntöttem teával és elrohant. Az egész órát a mosdóban töltötte.

-Ez az. Ki fogjuk készíteni. -vigyorogtam, és adtam egy ötöst Jessicának.

-Szerinted holnap nyilvánosan smároljak Zaynnel, vagy vegyem rá, hogy megfogja a fenekem? -tűnődtem.

-Mindkettő egyszerre. Azt nem bírná ki bőgés nélkül.

-Igazad van. Jajj de jó, hogy rád találtam. De most menned kéne, Jade nemsokára átjön, és nem akarom, hogy itt találjon téged.

-Majd hívj. -állt fel a lány, s miután bólintottam, el is ment.

Bekapcsoltam a laptopomat, és újra néztem a reggeli műsort. Elég jók voltunk..mondjuk a vége elég gáz volt, de hát ez van.

Az a kis liba nem veheti el tőlem Zaynt, soha. Mindenkinek úgy kell tudnia, hogy a szépfiú oda meg vissza van értem.
***
x Zayn szemszöge x: 

Miután hazavittem Acaciát, visszamentem a fiúkhoz.

-Haver, mi ez a széles mosoly a képeden, csak nem békülős szex volt? -perverzkedett Harold, mire rávetettem magam, és püfölni kezdtük egymást.

-Nem te barom. -röhögtem, és végül levágódtam a kanapéra. -A gyerekkori legjobb  barátnőm nála volt. Négy éve nem láttam a csajt, és most hihetetlen, hogy visszakaptam őt is, és Lilit is.- jajj olyan jó érzés volt, mostantól úgy hiszem sokkal könnyebb lesz minden. Bree is biztos meg fogja engedni, hogy Lili velünk jöjjön Londonba.

-Neked egy lány volt a suliban a legjobb barátod? -nézett rám nagy szemekkel.

-Bajod van vele Styles?

-Nekem semmi. -emelte fel a kezeit.

-Niall, neked meg kell ismerned Acaciát. -mondtam, és a szöszkére néztem, aki megint egy doboz pizzával az ölében ült. Mindig megmosolyogtat ez.

-Mer mé? -kérdezte teli szájjal, majd az ujjairól kezdte lenyalni a paradicsom-szószt.

-Mert egy gyönyörű csaj, neked meg nincsen barátnőd. Tök zsír lenne, ha össze jönnétek.

-Kik jönnének össze? -dugták ki a fejüket a csajok a konyhából.

-Niall, meg Acacia. -mondtam, és megkértem Daniellát, hogy hozzon nekem egy narancs levet. (ugye mindenki tudja, hogy ki Daniella? )

-Az ki? -ült le mellém Eleanor.

-Hosszú, majd a srácok elmesélik jó? -mondtam, megköszöntem Daninak az ücsit, megittam, majd közöltem, hogy felmegyek a szobámba.

-Niall, szükségünk van még egy 1D csajra, nem hagyhatsz cserben, 4 lány 5 fiú ellen túl kevés. -hallottam még Eleanor hangját, aztán becsuktam az ajtót.

Lefeküdtem az ágyra, kezeimet fejem alá tettem, és mosolyogva bámultam a plafont.
Összességében ez a nap nem is volt olyan borzasztó.

*pitty-pitty* Kaptam egy üzenetet.

Jó volt újra látni. Már nagyon hiányoztál ám báttyus. ;) -jött Acaciától. 

mosolyogva pötyögtem neki vissza:

Téged is. Holnap délután tali? 

Nehéz, de megoldható :) 

Akkor jó :). Van barátod? 

Nincs. Mer? :D 

Mert van egy jelölt. ;) Holnap hívlak jóéjt xx 

Mi? Zayn..Zayn ez nem ér! Mond eel ki az??? :D 

*5 perc múlva*

Na jó. Ha nem hát nem. Csak azt remélem, hogy nem az a göndör csávó az. Jóéjt :* 

Elnevettem magam, letettem a telefonomat, és álomra hajtottam a fejem.

*To be continued. 

 Ez most kicsit rossz lett tudom, de komikat komikat komikat! Egyezzünk meg 4-ben, úgy, hogy az enyémeket nem számoljuk bele! Addig nincs rész. Úgy is megkegyelmezek amjd nektek ha nem jön össze, de jó lenne, ha sikerülne :))

xoxo: Fabii :) x 

 

23.fejezet - Az új szövetséges..

x Lili szemszöge x 

*kopp-kopp-kopp* hallottam az ajtóm felől, de nem voltam rá képes, hogy megkérdezzem ki az.

-Drágaságom be jöhetek? Nyisd ki kérlek. -szólalt meg anyám, az elmúlt 10 percben már vagy hatodjára. Erőt vettem magamon, megtöröltem a szemeimet, és odamásztam az ajtóhoz. Amint elfordítottam benne a kulcsot, anyu már be is nyitott, én pedig lassan megfordulva ismét bevackoltam magam az ágyamba, anyu pedig le ült mellém.

-Jól vagy? -simított félre egy tincset az arcomról.

-Úgy nézek ki? -szipogtam, s jobb kezemet arcom alá tettem, mindkét lábamat felhúzva magzat pózba vágtam magam.

-Mi történt? Már vagy 3 órája itt vagy bent és meg sem szólalsz, csak sírsz, olykor pedig valamit neki dobsz a falnak. -mondta anyu, s körülnézett, hogy minek esett baja. Nem kellett sokat keresgélnie, az ágyammal szembeni fal előtt volt 2 kép keret, és egy csomó üveg és gipsz szilánk, ami egykor egy piros szív "szobor" volt.

-Mérges voltam rá. -hunytam le a szemem. 

-Mond el mi történt, könnyebb lesz hidd el.

-Zayn ma elment Perrievel beszélni, az a szemét liba pedig megfenyegette, hogy tönkre teszi a srácok karrierjét, ha nem marad vele, és nem vallja be ország-világnak, hogy igazából őt szereti, és én csak egy kis hülye rajongó vagyok. -újra síró görcs szorongatta a mellkasomat, de csak pár könnycseppet ejtettem. -Zayn beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy titokban járhat velem, és Perrievel csak a nyilvánosság előtt kell együtt lennie. 

-Hmm.. -vágott gondolkozó fejet anyám.

-Mi ..mi az, hogy hm?! Tudod milyen szörnyű érzés? Rettenetes, hogy egy éve el kellett tőle válnom, bár nagyon is szerettem, és most újra úgymond el kell válnunk, egy kis sztárocska miatt, akit nem is szeret Zayn! Hiába az én barátom marad anyu, de mindenki úgy fogja tudni, hogy Perrievel van, engem meg beállítanak egy kis csitrinek! Szerinted milyen érzés ez nekem? Azért ordítoztam Zaynnel is, mert nagyon kiborultam. Nagyon, nagyon fáj anyu. Mostantól majd bujkálnunk kell, nem is leszünk igazán együtt. -sírtam el magam megint, anyu pedig az ölébe húzva ölelt. Mint régen, amikor csak 8 éves voltam, és rosszat álmodtam. Ám azóta évek teltek el, és a rém álmok néha valósak. 

-Nem lesz semmi baj, ezt is megoldjátok majd. -mosolygott rám. -Mindig vannak kiskapuk. -puszilta meg az arcomat, majd felállt, felszedte az összetört dolgokat, a két képet pedig az éjjeli szekrényemre rakta. -Most aludj, holnap nehéz napod lesz a suliban. Jó éjt kicsim.

-Jó éjt anyu. -mondtam, s amint kiment a képekért nyúltam. Az egyiken Zayn volt, amint még tavaly nyáron a kiskutyámmal játszik a táborban, a másikon pedig mi ketten voltunk, ahogy egymást ölelve nézünk a másik szemébe. Mindkettőnk ajkán széles mosoly terült szét, s ujjaink úgy szorították egymást, mintha sosem akarnánk elengedni egymást. Sóhajtottam egyet, leoltottam a lámpát, és a macimat magamhoz szorítva (amit egy éve kaptam még a srácoktól a búcsúkor) hajtottam álomra a fejem.

***

Másnap a suliban az egész első órát végig bambultam, reggel fel akartam hívni Zaynt, de nem vette fel, pedig többször is hívtam, és írtam neki vagy 6 sms-t is.

-Lili! Héj, mi lenne, ha megvárnál? -kiabált utánam a tesóm, én pedig kicsit lassítottam. Túl akartam már lenni ezen a napon. -Sziaa, reggel már nem voltál otthon, mikor felkeltem, hova mentél olyan korán?

-Ki akartam szellőztetni a fejemet, elmentem még suli előtt sétálni. -kerültem ki egy csajt, aki nagyon sietett.

-Ah. Beszéltél vele? -halkította le Enikő a hangját, én pedig megtorpantam, és felé fordultam.

-Szerintem ezt nem itt kéne megbeszélnünk. -suttogtam, hogy csak ő hallja. -Ha hazaértünk megbeszéljük rendben?

-Rendben. -mosolyodott el, adtunk egymásnak egy puszit, és mentünk a saját dolgunkra. Kémia volt a következő órám, de nagyon nem volt kedvem hozzá. Amikor beértem a terembe, rögtön szemet ütött, hogy kb mindenki az osztályból a terem hátsó részében csoportosult össze.

-Aki még nincs itt az jöjjön gyorsan, mindjárt kezdődik! -kiabált át a termen Jessica egyik csatlósa, mire még két lány odarohant a kisebb tömeghez.

"-A napokban Zayn Malik, Perrie Edwards, és egy titokzatos harmadik személy kapcsolatától volt hangos a média, ugyanis felröppentek pletykák, miszerint a One Direction énekese meg csalja gyönyörű barátnőjét, amit képekkel is tudtunk bizonyítani. Azonban mindenki csak találgatta, hogy mi történt, egészen mostanáig. Perrie és Zayn személyesen, élőben nyilatkoznak most, itt a stúdióban. Hölgyeim és Uraim Perrie Edwards, és Zayn Malik!" -mondta egy ismerős női hang, majd hangos füttyögés, és taps szó hangzott fel.

"-Sam! " -hallottam meg Perrie hangját, amint mézesmázosan köszönti gondolom a műsor vezetőt.

"-Sziasztok! Ha rátok nézek, egy boldog párt látok magam előtt. Fogjátok egymás kezét, tök közel ültök egymáshoz, úgy tűnik minden rendben van köztetek." -mondta nagy vidáman az a bizonyos Sam, nekem pedig  a hallottaktól görcsbe rándult a gyomrom.

-Lili gyere te is nézd meg. -hívott oda az egyik gyík arc. Én pedig voltam olyan hülye, és oda mentem. Jessica laptopján néztünk valami idióta reggeli műsort online. Ahogy ketten ott ültek azon a kis kanapén, Perrie szinte rajta ült félig Zaynen. Meg tudtam volna folytani egy pohár vízben.

"-Igen, minden oké. Megvagyunk." -mondta Zayn, s eleresztett egy halvány mosolyt. Ha nagyon oda figyeltem, észre ettem rajta, hogy nem volt jó éjszakája, és hogy jó kedvében sincs, de ezt csak én láttam. A többiek egy vidám, kiegyensúlyozott férfit láttak a képernyőn.

"- És mi a helyzet az új barátnőddel? Vagy csak pletyka volt?" -mosolyodott el gonoszan Sam.

"-Ó nincsen neki új barátnője, meg is ölném." -nevetett fel Perrie, s átadta Zaynnek a szót: "-Így igaz, Perrie a barátnőm, és ezen nem is akarok még változtatni."

A szívem majd kettészakadt, ahogy hallgattam, nem akartam erről az egészről tudni. Nagyon rossz érzés, amikor az egész világ előtt le tagadnak.

"Ejnye-ejnye! Nem illik hazudozni fiatalok. Van ám egy pár képünk, amivel most szembesítünk is titeket." -mutatott a kivetítőre Sam, aki gondolom Samantha eredetileg. A kivetítő pár másodpercig még fehér volt, majd megjelent egy mozaik kép, amin én és Zayn voltunk, amint egymásba felejtkezve csókolózunk az óriáskeréken. Az osztály társaim tekintete mind rám szegeződött, én pedig azt hiszem fülig pirulhattam, mind meglepett volt, sőt döbbent, kivéve egyet. Jessica gonosz mosollyal az arcán fixírozott, mintha tudta volna mi következik.

"-Ez csak egy directioner, akinek az volt a legnagyobb álma, hogy találkozhasson velem. Amikor ez meg történt, szeretett volna megcsókolni.. Perrievel megbeszéltem a dolgot, és megcsókoltam őt. Szerencsés lánynak mondhatja magát, bárki is legyen ez a lány." -mondta Zayn nagyon lassan, s többször is lehajtotta a fejét a szónoklata alatt. Azt hittem mindjárt elájulok, éreztem ahogy elhűl az ereimben a vér.

"-Tehát azt mondjátok, csak egy hatalmas rajongó álmát teljesítettétek? És nem tudod a lány nevét? Jaj mi kiderítettük neked. Hölgyeim és Uraim, a képen látható lányt Lilien Graynek hívják, bizony bizony." -vigyorgott nagyban a kamerába, legszívesebben felpofoztam volna azt a nőt!

"-Hát..nekünk teljesen mindegy mi a neve, a lényeg az, hogy a helyzetet tisztáztuk, és ezzel vége az interjúnknak, köszönjük, hogy itt lehettünk Sam!" -mosolygott zavartan Perrie, felrántotta Zaynt, s miután elköszöntek, távoztak a stúdióból, a képernyő elsötétedett.

-Lám lám lám. Drága Lili, mit is mondtál pár napja? Ó igen megvan. Azt mondtad, hogy Zaynnel már 1 éve szerelmesek vagytok egymásba stb stb. Hát drágám..ezt megszívtad, ugyanis ők nem így tudják. Zayn szerint is csak egy kis rajongó vagy, aki megérdemelt ennyit. -mászott az arcomba Jessica. -Sírj csak, sírj.-nyávogott.

-LIAR..LIAR..LIAR..LIAR.. -kántálták az osztály társaim egyszerre. (angolul így mondják, hogy hazug. -szerk.megj.) -Na, mit mondasz Lili? Még most is úgy gondolod, hogy nem tudlak tönkre tenni?! -kérdezte Jess, megfogott egy üveg jeges teát, s miközben hátrálni kezdtem, ő tovább beszélt. -Tudod..nem nagyon tehetek érted semmit. Legfeljebb a kinézeteden javíthatok. -mondta vigyorogva, és rám öntötte az egész jeges teát.

-Még is kinek képzeled te magad?!! -ugrottam felé, de a talpnyalói elé álltak, az osztály pedig egy emberként röhögött rajtam. A dühöm amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen szállt el. Elgyengültem, és kirohantam az osztályból, egyenesen a WC-be. Hallottam amint valaki azt kiálltja, hogy várjak, de nem érdekelt.

***
Az egész kémia órát a mosdóban töltöttem, kiszedtem annyira a ruhámból a teát amennyire csak tudtam, a hajam is majdnem meg száradt már. Belenéztem a tükörbe, és azzal próbáltam nyugtatni magam, hogy jobban nézek ki, mint amikor berohantam az ajtón..de nem tudtam magamnak hazudni, szörnyen festettem. Kicsöngettek, én pedig összerezzentem. "Esküszöm, ha élve hazajutok, magántanuló leszek. Csak éljem túl ezt a napot!" -gondoltam magamban, mire valaki berontott az ajtón. Villám sebességgel pördültem meg, és egy szőke lánnyal néztem farkas szemet.

Ő a lány.

-Mit akarsz? -kérdeztem.

-Használni a mosdót? -kérdezte, ledobta a táskáját, előkotort belőle egy kis táskát, és kirakta a pultra, miközben feltérképezte a testem (vagy inkább a ruhám?) minden egyes szegletét. -Igazából pisilni akartam, de aztán megláttam, hogy te vagy bent. -vigyorodott el, s előhalászott a kis táskából egy fésűt, egy szempillaspirlát, meg két féle szájfényt.

-Az jó, de ki is vagy te? És honnan ismersz? -meglepődtem, mert még soha életemben nem láttam ezt a csajt, még is úgy beszél velem, mintha már vagy ezer éve ismerősök lennénk.

-Szia, Acacia (ejtsd: Akéjzsa) Clark vagyok, és jelen esetben a megmentőd. Mosd meg az arcod, két percet kapsz, mielőtt visszaérek, addigra fesd is ki magad. -mosolygott, és kiment az ajtón.
Fogalmam sem volt, hogy mit és miért tesz, vagy hogy én miért teszem, de hallgattam rá.
Éppen a számat kezdtem el kikenni a pasztell rózsaszín szájfénnyel, amikor Acacia megint bejött az ajtón, kezében egy nagy szatyorral.

-Mi van benne?

-Ruhák. -nevetett az arckifejezésemen amit vágtam.

-Minek neked egy hatalmas szatyor teli ruhával a suliba?? -néztem már furán.

-Pont az ilyen vészhelyzetekre szívem. -mondta, s a kezembe nyomott egy kupacot. -Menj, és öltözz át. -mondta, de amikor továbbra is meglepetten bámultam rá, fogta magát, és belökdösött az egyik WC fülkébe.

-És mégis..Miért segítesz nekem? -mondtam kicsit hangosabban, hogy rendesen hallja, miközben a ruhák között pakolásztam.

-Mindent meg fogsz tudni időben. Most viszont elég annyit tudnod, hogy egy nagyon rendes csaj vagyok, aki segít másokon segíteni. -ezzel annyiban is hagytuk.

Egész jó cuccai voltak Acaciának..sőőőt! A csajnak rohadt jó stílusa volt.

Végül ezt választottam. ------------------------->
Kicsit geek, de nem bántam, mert már rég ki akartam próbálni ezt a stílust.

-Na? Milyen vagyok? -fordultam körbe Acicia előtt, aki elégedetten mosolygott.

-Tudod azt hittem segítségre lesz majd szükséged, de nem..-vigyorgott.
-Ezt a stílust elsőre kevesek tudják összehozni hibátlanul...de neked sikerült, gratulálok, mostantól hivatalosan is a védelmem alatt állsz. -egyik karját átlendítette a vállamon, és így mentünk ki a mosdóból a folyosóra, ahol még javában tartott a szünet.

-Hát..anyukám divattervező, és stylist. Sokat tanultam tőle. Amúgy mi vagy te, valami testőr? -nevettem fel, és nem kerülte el a figyelmemet, hogy jó páran megbámultak az új lánnyal.

-Akkor már értem. Jajj mondtam már! Mindent meg fogsz tudni időben! -vigyorgott, és nevetve léptünk be a terembe, ahol elsőként Jessica tekintetével találkoztam.

-Azt hittem, már sosem dugod elő a képed Gray.

-Jessica ugye? -lépett oda hozzá kedvesen újdonsült barátnőm. -Én Acacia Clark vagyok szia. -mosolygott, mint egy rohadt elégedett kisgyerek,én meg nem értettem semmit, egészen addig, amíg meg nem láttam Jessica arckifejezését. A csaj hatalmas szemekkel, kisebb 'ó' alakú szájjal meredt Acaciára.

-Nem lehet! Nem lehet igaz. -lett egyre nagyobb vigyor az arcán. -Te vagy a legnagyobb példaképem, el sem hiszem, hogy itt vagy. Tényleg miért is vagy itt? -lelkesedett mint egy 10 éves csitri, én pedig az egészből egy mukkot sem értettem.

-Ide járok suliba butus. -mosolygott édesen Acacia, és kicsit összeborzolta Jessica haját, amit az nem nagyon akart, de tűrt. -Egyébként.. jó lenne, ha nem hordanád a nagyid ruháit.. kicsi túl..unalmasak. Olyan hétköznapi alatti szint. -kacsintott, és leült a helyére, mert becsöngettek.

Jessica megsemmisülve, az osztály többi tagja döbbenten, én pedig értetlenül követtük a példáját.

Ki lehet ez a lány?
***

-Héj, héj várj már! -rohantam Acacia után, aki az órai végeztével nagy hévvel megindult az iskola kijárata felé, alig bírtam beérni.

-Igen? -fordult meg hirtelen. -Mit akarsz?

-Én..én csak meg akartam kérdezni, hogy merre laksz? El kísérhetnélek egy darabig, úgy is meg akartam kérdezni egymást. -bólogattam, miközben kifújtam kicsit magam, és mentünk tovább.

-A szüleim kivettem egy lakosztályt Paris Hotelben. Nincs messze, ha akarsz át is jöhetsz.

-Oké. De hogy-hogy hotelben laktok?

-A szüleim spontán emberek..ahogy én is, és az ötlet is az volt, hogy ide költözünk. Most keresnek lakást, estefelé valamikor majd betoppannak.

-Hűű. -mosolyogtam. -És..ki vagy te, hogy Jessica a példaképének tart? Ezen meglepődtem, mert Jessica önmagán kívül senkit sem imádhat jobban.

-A youtube csatornámon, a tumblr-ömön, az instragrammomon és a twitteremen több ezer követőm van. Eleinte csak fotókat csináltam..aztán videókat, most pedig net celeb vagyok. Azt hiszem.

-Akkor te is híres vagy.

-Ki jár még ebbe a suliba? -húzta össze a szemöldökét, miközben lefordultunk a sarkon, és megláttuk a hotelt.

-Te..te nem hallottad, hogy én elvileg össze vissza hazudoztam, hogy Zayn Malik a pasim, meg hogy egy éve szerelmesek vagyunk egymásba? -néztem rá hülyén.

-Valami rémlik. De nem tudtam, hogy te vagy az. Egy pillanat. -mutatta fel a mutató ujját, és elkérte a recepcióstól a lakosztályuk kulcsát.

-Hát pedig én voltam az. Hányadikon laktok?

-A 10.en. Úgy 2 perc lifttel. Azt mondtad, hogy elvileg..akkor tényleg jártatok Zaynnel?

-Ez elég hosszú történet, de a lényeg az, hogy tényleg szeretjük egymást, de Perrie megfenyegette a srácokat, ezért Zaynnek vele kell lennie, engem pedig le kel tagadnia.

-És ő a karrierjét választotta helyetted? Azt hittem ennél jobban tud szeretni.

-Nem az övét, hanem a fiúkét az övéjüket nem tudná tönkretenni, de várjunk csak..az előbb..az előbb úgy beszéltél, mint aki ismeri Zaynt. -mutogattam rá mint egy hülye, ő megforgatta a szemeit, és kilépett a liftből.

-Odabent mindent elmondok. -szólalt meg immár az ajtóban. Kinyitotta azt, és egy hatalmas nappali tárult elénk. -Jobbra van az én szobám. Kérsz valamit inni? Van narancs juice, pepsi, canada dry és dr.pepper.

-Ömm..pepsit kérek köszi. -amikor beléptem Acacia szobájába, valahogy nem ilyenre számítottam..Mindenhol szétdobált ruhák, pizzás, és üdítős dobozok, itt egy iPod ott egy laptop.

-Bocs a kupiért. -jött be rögtön utánam, és a kezembe nyomta a kis dobozos ücsit. -Nem számítottam látogatóra. -mosolygott.

-Akárhova leülhetsz, de azt a kupacot nem javasolnám, mert alatta azt hiszem 2 napos pizza maradék van. -gonodlkozott el, majd megvonta a vállát, félredobta pár göncét az ágyról, és törökülésben ült le.

-Te mikor szoktál takarítani? -követtem a példáját.

-Úgy 5 naponta

-És most hányadik napon jársz?

-Azt hiszem a harmadik a mai. Na de Zaynről akartál tudni. Egészen 12 éves koromig a legjobb barátom volt..aztán spontán -mint mindig- elköltöztünk. Ennyi a nagy sztori, akkor ő 14 volt, de mindig is úgy gondoltam, ő olyan ember, aki mindent meg tesz a szeretteiért.

-Komolyan? Te .. te komolyan Zayn gyermekkori lb-je vagy? -néztem rá döbbenten. Amellett, hogy net celeb, még a szerelmemet is jól ismeri..dupla hűű.

-Igen. Mi lenne, ha ezt a beszélgetést nálatok folytatnánk? Áthívhatnád Zaynt is. -vigyorodott el, és odadobta  a táskámat, hogy azonnal csörögjek Zaynre.

-Okééé. -vettem elő a telefonom, és írtam neki egy sms-t, miközben mi ismét a lift felé vettük az irányt.

Gyere át. Egy óra múlva otthon vagyok. Van egy meglepim. Szeretlek, Lil' xx

Nem kértem bocsánatot, sem semmit. Csak annyit remélek, hogy a reggeli próbálkozásaim után végre megnézi a telefonját, és visszaír, jobb esetben egy óra múlva betoppan az ajtónkon.

***
*To be continued..

Na milyen lett? :D Van egy feltételem..úgy hiszem ez egy nagyon aprócska kérés, de szóljatok ha tévedek. 
A következő részig..szerezzetek nekem +1 feliratkozót. Nagy kérés? :)
xoxo: Fabii :) x

22.fejezet - Vissza az elejére: IDEGENEK.

x Zayn szemszöge x
Másnap úgy döntöttem, ideje végre szembenézni Perrievel és a managerével. Reggel elvittem Liliéket az iskolába, bár ők nagyon tiltakoztak ellene, nem érdekelt. Látom Lilin, hogy mennyire kikészítik a rajongók, de gondoltam jobb ha vele vagyok közben, legalább meg tudom védeni.

Mivel régen voltam a srácokkal is, gondoltam előbb elmegyek hozzájuk, aztán irány a Little Mix főhadiszállása.

-Zaaayn. Csá tesó. -pacsizott le velem Niall a nappaliban, s tovább mentünk a konyhába, ahol valami megbeszélést tartott a másik három bandatag.

-Jéé..az eltékozolt bárány vissza tért. -mondta Harry, s Louis-val közösen megöleltek, majd utána Liam is.

-Naa srácok aért nem is voltam oda heteket, csak pár napot. -vigyorogtam, s leültem közéjük. -Miről beszéltetek mikor jöttem?

-Meglepetés buli a csajoknak. -tartotta fel a kezét Harry. -Kinek az ötlete?

-A tiéd. -mondták 3an, s lepacsiztak Hazzával.

-Bővebben?

-Azt találtam ki, ha már a csajaink elviselik, hogy néhány directioner és sok directionator egyfolytában b*sztatja őket, kicsit kikapcsolódhatnának. Gondoltam jó ötlet lenne tartani nekik egy bulit.

-Szerintem inkább menjenek el valami manikűr pedikűr szépségszalon izébe. -mondtam, mert gondoltam az jobban bejönne nekik.

-Ez jobb. -öklözött velem Liam, s elismerő pillantásokat lövellt felém Louis és Niall is, már csak Hazza maradt.

-Jó akkor először oda mennek aztán buli?

-Meg egyeztünk. -mosolyogtam rá, s csoportos ölelést tartottunk. Imádom a srácokat, olyan, mintha lenne 4 fiú tesóm, akikkel mindent megbeszélhetek, ők a legkirályabbak.
Megbeszéltük, hogy majd telefonon értesítjük egymást a szervezéssel és időpontokkal kapcsolatban, én pedig elindultam Perriékhez.
***

-Jade! -vigyorogtam a bordó hajú lányra aki ajtót nyitott, mire a nyakamba ugorva visított fel.

-Zaaayn! Úr Isten nagyon rég óta nem láttalak, mizujs?? -szállt le rólam, s fejét oldalra döntve mosolygott fel rám. Nagyon bírtam ezt a kis izgő-mozgó csajt, igazából ő a kedvencem a Little Mixből.

-Áhh, semmi, még élek. -vakartam meg a tarkómat. -Veled mizujs?

-Csak a szokásos. -nevetett fel. -Interjúk, próbák, vásárlás. Ó, bejössz? -vette észre, hogy még mindig az ajtóban ácsorgunk, s háta mögé mutatott, mire bólintottam.

-Nyilván az én elbűvölő személyiségem az egyik oka, hogy újra köreinkben üdvözölhetünk, de gondolom van még itt más is.. szóval mi szél hozott erre?

-Perrievel van beszédem. Gondolom hallottad, mi történt. -hajtottam le a fejem.

-Persze, hogy hallottam. Perrie nagyon ki van akadva. Folyton azt hajtogatja, hogy hogy jösz te ahhoz, hogy így megalázd. -nevetett Jade, és leült a kanapéra. -Én csak annyit mondok, hogy ha azért a Liliért vagy kiért elhagytad Perriet, akkor az a lány egy valóságos angyal lehet. -mosolygott rám.

-Az. Majd bemutatlak egymásnak.

-Rendben. -vigyorgott Jade, de a hátam mögé nézve arcáról lefagyott a mosoly. Megfordultam, de a látvány nem ért meglepetés ként. Egy dühös Perrievel találtam szembe magam, aki fújtatva lerohant a lépcsőn, s két tenyerét mellkasomra tapasztva lökött fel, ha nincs mögöttem a fotel, beleborulok a kandallóba.

-ÁÁÁÁ! -ordított, mint egy őrült, s mindkét kezével a hajába túrt. -Hogy gondoltad ezt Zayn?! Ki vagy te?! -kiabált, s közben haját "tépve" lépegetett ide oda.

-Perrie..-álltam fel lassan megam elé tartva mindkét kezem, jelezve nem akarok rosszat. -Nem lesz semmi baj..

-Mi az, hogy nem lesz semmi baj?!!! -Kiabált, felkapott egy poharat, s a kandallóba dobta, amiben a tűz fellobbant, s kicsit meg is perzselte a fotelt. -Tönkre tetted az életemet!!

-Perrie leszarom, hogy ideges vagy, de ez az ÉN házam, és neked semmi jogod hozzá, hogy törj zúzz! -állt fel a mindig vidám Jade is, s mérgesen rivallt a szőkére, aki valamennyire felfogta mit mondott barátnője, s kicsit higgadtabban utasított, hogy menjek vele a konyhába.

-Perrie mielőtt bármit is mondasz, tudnod kell, hogy ezt helyre lehet hozni, és hogy nagyon szeretem Lilit.. -mondtam gyorsan, de a szavamba vágott: -Így van. Helyre lehet hozni. Még hozzá úgy, hogy elismered ország világ előtt, hogy ENGEM szeretsz, és az a kis cafka csak egy kis rajongó, aki nagyon szeretett volna veled egy randit, aztán a ott rád akaszkodott, te pedig nem akartad megbántani.

-Ezt nem gondolod komolyan. -nevetettem fel idegesen. Azt hittem könnyebben fog menni. -Ide figyelj Perrie. Én szerelmes vagyok Lilibe! Több mint 1 éve. Nem fogom miattad ejteni.

-Vagy dobod, vagy az ügyvédem beperel, és tönkre teszem a karriereteket. Nem csak a tiédet, a fiúkét is. Tudod, hogy képes vagyok rá. Zayn nekem kellesz, hogy ne tűnjek el a süllyesztőben. Tehetséges vagyok, ezt te is tudod, de ezt nem sok ember látja, hisz mi nem vagyunk olyan híresek, ellenben ti..az egész világot meghódítottátok mindössze 2 év alatt. Általatok mi is a csúcson lehetünk. Szóval..hogy döntesz? -fonta karba kezeit, s neki dőlt a mosogatónak. - a beszéde teljesen megdöbbentett, szóhoz sem tudtam jutni, csak tátogtam mint valami hal. Az agyam eszelősen kutatott valami megoldás után, egy olyan megoldás után, amiben nem kell elhagynom Lilit, és a karrierünk sem lesz tönkre téve.

-Mi lenne, ha a nyilvánosság előtt veled..igazából viszont Lilivel lennék? Így megmaradna a hírneved, és nekem sem kéne elveszítenem Lilit. -próbáltam rá venni, ami abban a pillanatban lehetetlennek tűnt.

-Én azt akartam, hogy hagyd ott, de igazad van. Így nekem is és neked is jó..és nem lesz okod szakítani velem, rendben. Áll az alku. De figyelmeztetlek..egy fotót sem akarok meglátni kettőtökről! -mondta, majd kivonult a helységből, én pedig lerogytam az egyik székre, s szinte magamba roskadtam.

Hogy fogom én ezt elmagyarázni Lilinek? Teljesen ki fog akadni, de nem tehetek mást. Így mindenkinek jó..vagyis csak majdnem.
***
A kocsiban ülve ujjaimmal görcsösen szorítottam a kormányt, agyam villám sebességgel pörgött, lejátszottam magamban Lili reakcióit. Azt kívántam bár csak lenne még pár évem, mielőtt el kéne neki ezt mondanom, de nem volt. Csak perceim voltak, ugyanis megérkeztem a házuk elé, s annyira elmerültem a gondolataimban, hogy hangos fékcsikorgással állítottam meg a kocsit. Vettem még egy utolsó mély levegőt, és kiszáltam a kocsiból.

Kopogtam párat, de senki se nyitotta ki az ajtót, elkezdtem csöngetni, de semmi. Pedig tudtam hogy otthon vannak, láttam, hogy ég a villany az emeleten. Gondoltam bemegyek hátulról. Ahogy lefordultam a hátsó udvarra, hangos nevetés csapta meg a fülem. Lili, Enikő és az anyukájuk fürdőruhában lövöldöztek egymásra vizipisztollyal. Nekidőltem a ház oldalának, és mosolyogva néztem a jelenetet.

Lili lelocsolta az anyukáját, s egy fa mögé rohant, míg Enikő a felfordított kerti asztal mögűl fedezte nővérét. Egyértelmű, hogy ketten egy ellen volt a felállás.

-Lányoook! Lányok ez nem ér! -nevetett Bree, s felemelte mindkét kezét. -Feladooom feladom! -kiabált, s mosolyogva dobta el a játékpisztolyt.

-Enikő fedezem magát 12 óránál, menjen előre, és nézze meg, hogy fegyvertelen-e az ellenség. -kiabált át Encinek Lili, engem pedig elkapott a nevetés, mire mindhárom nő felém fordult, s először meglepett arckifejezésük átment gonoszba, s mindhárman felém rohantak a vizipisztollyal. Enikő és Bree lefogtak, Lili pedig előttem sétálgatott fel alá, s szónoklatot tartott a leselkedés rosszaságáról.

-Nos ifjú úr! Úgy vélem büntetést érdemel. -mondta Lili, én pedig nem bírtam visszafogni magam, térdre rogytam, s szinte visítoztam a röhögéstől, mire egy jó nagy adag vizet kaptam, nem a pisztolyból, hanem egy hordóból!

-Basszus! -álltam fel egy pillanat alatt, s dühösen meredtem Lil're. -Ezt most miért?

-Ha nem estél volna össze a röhögéstől, csak ezzel kapsz. -mondta mosolyogva, s lespriccelt a vizipisztollyal is, lenéztem oda ahol eltalált, majd lassan újra az arcára.

-Lilieeeeen!. -kiabáltam, s utána vetettem magam, mert számított rám, és elrohant. Berohant a házba, fel a lépcsőn, be a szobályában lévő fürdőbe, én meg utána. Már majdnem sikerült becsapnia az orrom előt az ajtót, de visszanyomtam, mire ő neki lökődött a falnak, s arca elé kapta kezeit.

-Ne bántson kéreeeem! -nevetett fel, én pedig mellé léptem és felkaptam a államra, mire egy oriásit visított.

-Tegyél le! Zayn azonnal tegyél le különben nagyon rá fázol hallod?! -kiabált, s közben a hátamat ütögette.

-Jól van na te kis vadóc. -nevettem, s leborultam vele az ágyra. Fejemet mellkasára tettem, s átöleltem a derekát.

-Hol jártál egész nap? -simította kezét hátamra Lili, s hanyat dőlt a párnára. Fejem fel le mozgott ahogy levegőt vett, éreztem ahogy hevesen ver a szíve, mint egy kis madár szárnya.


-Elmentem a fiúkhoz. -mondtam, még egy kicsit halogatni akartam..behunytam a szemem, miközben Lili ujja köré csavarta a hajamat.

-Hogy vannak? Minden oké?

-Aha. -nyögtem.. -És..után elmentem Perriehez. -lélegzet visszafolytva vártam a választ, már azt hittem soha többet nem fog megszólalni, amikor mély levegőt vett, majd hosszan fújta ki azt.

-Sikerült megegyeznetek? -kérdezte viszonylag nyugodtan.

-Igen, de nagy árat kell érte fizetnem. -mondtam szomorúan, s még szorosabban fontam köré karomat

-Zayn mond már el, hogy mi van. -kúszott fel ülésbe, ezzel engem is kényszerített, hogy felüljek. Amikor a szemébe néztem, azt hittem mentem el sírom magam.

-Meg fenyegetett, hogy tönkre teszi az egész banda karrierjét..ezt nem engedhettem Lili. Kérlek ne haragudj.- hajtottam le a fejem. -Nem volt más választásom.

-Mi volt az alku. -Lili hangja rideg volt, és távolság tartó, mint aki mindjárt felrobban, de tűrtőzteti magát. Képzelem mi játszódhat most le benne.

-Abban egyeztünk meg, hogy a nyilvánosság úgy fogja tudni, hogy ő a barátnőm, de igazából te leszel, és nem kell veled szakítanom, csak nem mutatkozhatunk sehol sem együtt, tehát a nyivánosság úgy fogja tudni, hogy csak egy rajongó voltál aki nagyon akart velem randizni, és a randin kicsit nagyon rám másztál én pedig nem akartalak megbántani. -hadartam el gyorsan, s észre vettem, hogy szerelmem légzése sokkal gyorsabb, már-már hisztérikus.

-Lili! -néztem fel rá, s majdnem leborultam az ágyról. Életem arca piros színben pompázott, szemei szintén vörösek, gondolom az erőfeszítéstől, hogy ne törjön ki belőle a zokogás, ám egy két könycsepp mégis ki-ki csordult.

-Tűnj a szeme elől Zayn Malik. -nyögte ki a szavakat nagy nehezen, s mikor nem tágítottam, keserves ordításba kezdett.

-Takarodj innen! Nem hallod?! Ásd el magad Perrievel együtt! -teljesen kikelt magából, én pedig gondolkozás nélkül kimentem a szobából, lerohantam a lépcsőn, el a döbbent Bree és Enikő mellett, ki az ajtón be a kocsimba. A következő fél órában csak száguldoztam. Csak nyomtam a gázt, és hajtottam előre a kocsit. Valami nedveset éreztem végig folyni az arcomon, ami a szám széléhez ért, s lenyaltam onnan. Sós volt. Sírtam. Észre sem vettem, hogy percek óta folyik a könnyem, és hogy teljesen lakatlan vidékre értem. Lefékeztem, kiugrottam a kocsiból, egy hatalmasat ordítottam. Semmi értelmeset, csak úgy. Csak hogy végre megnyugodjak kicsit. Rombolni akartam, pusztítani. Ehelyett lerogytam a földre..ezen a napon már sokadjára, s hanyat vágtam magam az ország úton.
Bámultam a csillagokat, s könnyeim még mindig megállíthatatlanul folytak le szememből oldalra, hogy az aszfaltra hullva halhassanak el.
Nem akartam tudni magamról. Azt akartam, hogy szűnjön meg a világ. Sikerülhetett elájulnom, vagy nem tudom, mert pár perc után már csak a sötétséget észleltem magam körül..semmi megfoghatót, csak a végtelen sötétséget.
***


x Perrie szemszöge x

Tudtam, hogy Zaynt már csak a titkolózás is tönkre fogja tenni, nekem pedig így teljesen meg is felelt. Éppen lefeküdni akartam, amikor valaki őrült módon kezdett kopogtatni a bejárati ajtón, lassan oda mentem, és kikukucskáltam azon a kis lyukon.

-Na figyu ilyenkor sem fotózkodni, sem autógrammot adni nem vagyok hajlandó, ha feltétlenül kell gyere vissza holnap dél körül. Csőőkee. -hadartam el az ajtóban álló lánynak, majd becsukni akartam az ajtót, de nem engedte.

-Egyik sem kell. Nem miattad jöttem. Hanem Lilien Gray miatt. -mondta ravasz mosollyal az arcán, s elég hamar felkeltette az érdeklődésemet.

-Mit akarsz?

-Tönkre tenni Lilit. -mondta félmosollyal az arcán, nekem pedig örögi vigyor kúszott ajkaimra.

-Gyere be. -tártam előtte szélesre az ajtót, ő pedig boldogan lépte át a küszöböt.

To be continued*

Na milyen lett? Remélem nem lett olyan szar, mint amilyennek én érzem, bár lehet, hogy ezt azt túlzásba vittem. :$$ neharii :*
xoxo: Fabii :) x