23.fejezet - Az új szövetséges..

x Lili szemszöge x 

*kopp-kopp-kopp* hallottam az ajtóm felől, de nem voltam rá képes, hogy megkérdezzem ki az.

-Drágaságom be jöhetek? Nyisd ki kérlek. -szólalt meg anyám, az elmúlt 10 percben már vagy hatodjára. Erőt vettem magamon, megtöröltem a szemeimet, és odamásztam az ajtóhoz. Amint elfordítottam benne a kulcsot, anyu már be is nyitott, én pedig lassan megfordulva ismét bevackoltam magam az ágyamba, anyu pedig le ült mellém.

-Jól vagy? -simított félre egy tincset az arcomról.

-Úgy nézek ki? -szipogtam, s jobb kezemet arcom alá tettem, mindkét lábamat felhúzva magzat pózba vágtam magam.

-Mi történt? Már vagy 3 órája itt vagy bent és meg sem szólalsz, csak sírsz, olykor pedig valamit neki dobsz a falnak. -mondta anyu, s körülnézett, hogy minek esett baja. Nem kellett sokat keresgélnie, az ágyammal szembeni fal előtt volt 2 kép keret, és egy csomó üveg és gipsz szilánk, ami egykor egy piros szív "szobor" volt.

-Mérges voltam rá. -hunytam le a szemem. 

-Mond el mi történt, könnyebb lesz hidd el.

-Zayn ma elment Perrievel beszélni, az a szemét liba pedig megfenyegette, hogy tönkre teszi a srácok karrierjét, ha nem marad vele, és nem vallja be ország-világnak, hogy igazából őt szereti, és én csak egy kis hülye rajongó vagyok. -újra síró görcs szorongatta a mellkasomat, de csak pár könnycseppet ejtettem. -Zayn beleegyezett, azzal a feltétellel, hogy titokban járhat velem, és Perrievel csak a nyilvánosság előtt kell együtt lennie. 

-Hmm.. -vágott gondolkozó fejet anyám.

-Mi ..mi az, hogy hm?! Tudod milyen szörnyű érzés? Rettenetes, hogy egy éve el kellett tőle válnom, bár nagyon is szerettem, és most újra úgymond el kell válnunk, egy kis sztárocska miatt, akit nem is szeret Zayn! Hiába az én barátom marad anyu, de mindenki úgy fogja tudni, hogy Perrievel van, engem meg beállítanak egy kis csitrinek! Szerinted milyen érzés ez nekem? Azért ordítoztam Zaynnel is, mert nagyon kiborultam. Nagyon, nagyon fáj anyu. Mostantól majd bujkálnunk kell, nem is leszünk igazán együtt. -sírtam el magam megint, anyu pedig az ölébe húzva ölelt. Mint régen, amikor csak 8 éves voltam, és rosszat álmodtam. Ám azóta évek teltek el, és a rém álmok néha valósak. 

-Nem lesz semmi baj, ezt is megoldjátok majd. -mosolygott rám. -Mindig vannak kiskapuk. -puszilta meg az arcomat, majd felállt, felszedte az összetört dolgokat, a két képet pedig az éjjeli szekrényemre rakta. -Most aludj, holnap nehéz napod lesz a suliban. Jó éjt kicsim.

-Jó éjt anyu. -mondtam, s amint kiment a képekért nyúltam. Az egyiken Zayn volt, amint még tavaly nyáron a kiskutyámmal játszik a táborban, a másikon pedig mi ketten voltunk, ahogy egymást ölelve nézünk a másik szemébe. Mindkettőnk ajkán széles mosoly terült szét, s ujjaink úgy szorították egymást, mintha sosem akarnánk elengedni egymást. Sóhajtottam egyet, leoltottam a lámpát, és a macimat magamhoz szorítva (amit egy éve kaptam még a srácoktól a búcsúkor) hajtottam álomra a fejem.

***

Másnap a suliban az egész első órát végig bambultam, reggel fel akartam hívni Zaynt, de nem vette fel, pedig többször is hívtam, és írtam neki vagy 6 sms-t is.

-Lili! Héj, mi lenne, ha megvárnál? -kiabált utánam a tesóm, én pedig kicsit lassítottam. Túl akartam már lenni ezen a napon. -Sziaa, reggel már nem voltál otthon, mikor felkeltem, hova mentél olyan korán?

-Ki akartam szellőztetni a fejemet, elmentem még suli előtt sétálni. -kerültem ki egy csajt, aki nagyon sietett.

-Ah. Beszéltél vele? -halkította le Enikő a hangját, én pedig megtorpantam, és felé fordultam.

-Szerintem ezt nem itt kéne megbeszélnünk. -suttogtam, hogy csak ő hallja. -Ha hazaértünk megbeszéljük rendben?

-Rendben. -mosolyodott el, adtunk egymásnak egy puszit, és mentünk a saját dolgunkra. Kémia volt a következő órám, de nagyon nem volt kedvem hozzá. Amikor beértem a terembe, rögtön szemet ütött, hogy kb mindenki az osztályból a terem hátsó részében csoportosult össze.

-Aki még nincs itt az jöjjön gyorsan, mindjárt kezdődik! -kiabált át a termen Jessica egyik csatlósa, mire még két lány odarohant a kisebb tömeghez.

"-A napokban Zayn Malik, Perrie Edwards, és egy titokzatos harmadik személy kapcsolatától volt hangos a média, ugyanis felröppentek pletykák, miszerint a One Direction énekese meg csalja gyönyörű barátnőjét, amit képekkel is tudtunk bizonyítani. Azonban mindenki csak találgatta, hogy mi történt, egészen mostanáig. Perrie és Zayn személyesen, élőben nyilatkoznak most, itt a stúdióban. Hölgyeim és Uraim Perrie Edwards, és Zayn Malik!" -mondta egy ismerős női hang, majd hangos füttyögés, és taps szó hangzott fel.

"-Sam! " -hallottam meg Perrie hangját, amint mézesmázosan köszönti gondolom a műsor vezetőt.

"-Sziasztok! Ha rátok nézek, egy boldog párt látok magam előtt. Fogjátok egymás kezét, tök közel ültök egymáshoz, úgy tűnik minden rendben van köztetek." -mondta nagy vidáman az a bizonyos Sam, nekem pedig  a hallottaktól görcsbe rándult a gyomrom.

-Lili gyere te is nézd meg. -hívott oda az egyik gyík arc. Én pedig voltam olyan hülye, és oda mentem. Jessica laptopján néztünk valami idióta reggeli műsort online. Ahogy ketten ott ültek azon a kis kanapén, Perrie szinte rajta ült félig Zaynen. Meg tudtam volna folytani egy pohár vízben.

"-Igen, minden oké. Megvagyunk." -mondta Zayn, s eleresztett egy halvány mosolyt. Ha nagyon oda figyeltem, észre ettem rajta, hogy nem volt jó éjszakája, és hogy jó kedvében sincs, de ezt csak én láttam. A többiek egy vidám, kiegyensúlyozott férfit láttak a képernyőn.

"- És mi a helyzet az új barátnőddel? Vagy csak pletyka volt?" -mosolyodott el gonoszan Sam.

"-Ó nincsen neki új barátnője, meg is ölném." -nevetett fel Perrie, s átadta Zaynnek a szót: "-Így igaz, Perrie a barátnőm, és ezen nem is akarok még változtatni."

A szívem majd kettészakadt, ahogy hallgattam, nem akartam erről az egészről tudni. Nagyon rossz érzés, amikor az egész világ előtt le tagadnak.

"Ejnye-ejnye! Nem illik hazudozni fiatalok. Van ám egy pár képünk, amivel most szembesítünk is titeket." -mutatott a kivetítőre Sam, aki gondolom Samantha eredetileg. A kivetítő pár másodpercig még fehér volt, majd megjelent egy mozaik kép, amin én és Zayn voltunk, amint egymásba felejtkezve csókolózunk az óriáskeréken. Az osztály társaim tekintete mind rám szegeződött, én pedig azt hiszem fülig pirulhattam, mind meglepett volt, sőt döbbent, kivéve egyet. Jessica gonosz mosollyal az arcán fixírozott, mintha tudta volna mi következik.

"-Ez csak egy directioner, akinek az volt a legnagyobb álma, hogy találkozhasson velem. Amikor ez meg történt, szeretett volna megcsókolni.. Perrievel megbeszéltem a dolgot, és megcsókoltam őt. Szerencsés lánynak mondhatja magát, bárki is legyen ez a lány." -mondta Zayn nagyon lassan, s többször is lehajtotta a fejét a szónoklata alatt. Azt hittem mindjárt elájulok, éreztem ahogy elhűl az ereimben a vér.

"-Tehát azt mondjátok, csak egy hatalmas rajongó álmát teljesítettétek? És nem tudod a lány nevét? Jaj mi kiderítettük neked. Hölgyeim és Uraim, a képen látható lányt Lilien Graynek hívják, bizony bizony." -vigyorgott nagyban a kamerába, legszívesebben felpofoztam volna azt a nőt!

"-Hát..nekünk teljesen mindegy mi a neve, a lényeg az, hogy a helyzetet tisztáztuk, és ezzel vége az interjúnknak, köszönjük, hogy itt lehettünk Sam!" -mosolygott zavartan Perrie, felrántotta Zaynt, s miután elköszöntek, távoztak a stúdióból, a képernyő elsötétedett.

-Lám lám lám. Drága Lili, mit is mondtál pár napja? Ó igen megvan. Azt mondtad, hogy Zaynnel már 1 éve szerelmesek vagytok egymásba stb stb. Hát drágám..ezt megszívtad, ugyanis ők nem így tudják. Zayn szerint is csak egy kis rajongó vagy, aki megérdemelt ennyit. -mászott az arcomba Jessica. -Sírj csak, sírj.-nyávogott.

-LIAR..LIAR..LIAR..LIAR.. -kántálták az osztály társaim egyszerre. (angolul így mondják, hogy hazug. -szerk.megj.) -Na, mit mondasz Lili? Még most is úgy gondolod, hogy nem tudlak tönkre tenni?! -kérdezte Jess, megfogott egy üveg jeges teát, s miközben hátrálni kezdtem, ő tovább beszélt. -Tudod..nem nagyon tehetek érted semmit. Legfeljebb a kinézeteden javíthatok. -mondta vigyorogva, és rám öntötte az egész jeges teát.

-Még is kinek képzeled te magad?!! -ugrottam felé, de a talpnyalói elé álltak, az osztály pedig egy emberként röhögött rajtam. A dühöm amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen szállt el. Elgyengültem, és kirohantam az osztályból, egyenesen a WC-be. Hallottam amint valaki azt kiálltja, hogy várjak, de nem érdekelt.

***
Az egész kémia órát a mosdóban töltöttem, kiszedtem annyira a ruhámból a teát amennyire csak tudtam, a hajam is majdnem meg száradt már. Belenéztem a tükörbe, és azzal próbáltam nyugtatni magam, hogy jobban nézek ki, mint amikor berohantam az ajtón..de nem tudtam magamnak hazudni, szörnyen festettem. Kicsöngettek, én pedig összerezzentem. "Esküszöm, ha élve hazajutok, magántanuló leszek. Csak éljem túl ezt a napot!" -gondoltam magamban, mire valaki berontott az ajtón. Villám sebességgel pördültem meg, és egy szőke lánnyal néztem farkas szemet.

Ő a lány.

-Mit akarsz? -kérdeztem.

-Használni a mosdót? -kérdezte, ledobta a táskáját, előkotort belőle egy kis táskát, és kirakta a pultra, miközben feltérképezte a testem (vagy inkább a ruhám?) minden egyes szegletét. -Igazából pisilni akartam, de aztán megláttam, hogy te vagy bent. -vigyorodott el, s előhalászott a kis táskából egy fésűt, egy szempillaspirlát, meg két féle szájfényt.

-Az jó, de ki is vagy te? És honnan ismersz? -meglepődtem, mert még soha életemben nem láttam ezt a csajt, még is úgy beszél velem, mintha már vagy ezer éve ismerősök lennénk.

-Szia, Acacia (ejtsd: Akéjzsa) Clark vagyok, és jelen esetben a megmentőd. Mosd meg az arcod, két percet kapsz, mielőtt visszaérek, addigra fesd is ki magad. -mosolygott, és kiment az ajtón.
Fogalmam sem volt, hogy mit és miért tesz, vagy hogy én miért teszem, de hallgattam rá.
Éppen a számat kezdtem el kikenni a pasztell rózsaszín szájfénnyel, amikor Acacia megint bejött az ajtón, kezében egy nagy szatyorral.

-Mi van benne?

-Ruhák. -nevetett az arckifejezésemen amit vágtam.

-Minek neked egy hatalmas szatyor teli ruhával a suliba?? -néztem már furán.

-Pont az ilyen vészhelyzetekre szívem. -mondta, s a kezembe nyomott egy kupacot. -Menj, és öltözz át. -mondta, de amikor továbbra is meglepetten bámultam rá, fogta magát, és belökdösött az egyik WC fülkébe.

-És mégis..Miért segítesz nekem? -mondtam kicsit hangosabban, hogy rendesen hallja, miközben a ruhák között pakolásztam.

-Mindent meg fogsz tudni időben. Most viszont elég annyit tudnod, hogy egy nagyon rendes csaj vagyok, aki segít másokon segíteni. -ezzel annyiban is hagytuk.

Egész jó cuccai voltak Acaciának..sőőőt! A csajnak rohadt jó stílusa volt.

Végül ezt választottam. ------------------------->
Kicsit geek, de nem bántam, mert már rég ki akartam próbálni ezt a stílust.

-Na? Milyen vagyok? -fordultam körbe Acicia előtt, aki elégedetten mosolygott.

-Tudod azt hittem segítségre lesz majd szükséged, de nem..-vigyorgott.
-Ezt a stílust elsőre kevesek tudják összehozni hibátlanul...de neked sikerült, gratulálok, mostantól hivatalosan is a védelmem alatt állsz. -egyik karját átlendítette a vállamon, és így mentünk ki a mosdóból a folyosóra, ahol még javában tartott a szünet.

-Hát..anyukám divattervező, és stylist. Sokat tanultam tőle. Amúgy mi vagy te, valami testőr? -nevettem fel, és nem kerülte el a figyelmemet, hogy jó páran megbámultak az új lánnyal.

-Akkor már értem. Jajj mondtam már! Mindent meg fogsz tudni időben! -vigyorgott, és nevetve léptünk be a terembe, ahol elsőként Jessica tekintetével találkoztam.

-Azt hittem, már sosem dugod elő a képed Gray.

-Jessica ugye? -lépett oda hozzá kedvesen újdonsült barátnőm. -Én Acacia Clark vagyok szia. -mosolygott, mint egy rohadt elégedett kisgyerek,én meg nem értettem semmit, egészen addig, amíg meg nem láttam Jessica arckifejezését. A csaj hatalmas szemekkel, kisebb 'ó' alakú szájjal meredt Acaciára.

-Nem lehet! Nem lehet igaz. -lett egyre nagyobb vigyor az arcán. -Te vagy a legnagyobb példaképem, el sem hiszem, hogy itt vagy. Tényleg miért is vagy itt? -lelkesedett mint egy 10 éves csitri, én pedig az egészből egy mukkot sem értettem.

-Ide járok suliba butus. -mosolygott édesen Acacia, és kicsit összeborzolta Jessica haját, amit az nem nagyon akart, de tűrt. -Egyébként.. jó lenne, ha nem hordanád a nagyid ruháit.. kicsi túl..unalmasak. Olyan hétköznapi alatti szint. -kacsintott, és leült a helyére, mert becsöngettek.

Jessica megsemmisülve, az osztály többi tagja döbbenten, én pedig értetlenül követtük a példáját.

Ki lehet ez a lány?
***

-Héj, héj várj már! -rohantam Acacia után, aki az órai végeztével nagy hévvel megindult az iskola kijárata felé, alig bírtam beérni.

-Igen? -fordult meg hirtelen. -Mit akarsz?

-Én..én csak meg akartam kérdezni, hogy merre laksz? El kísérhetnélek egy darabig, úgy is meg akartam kérdezni egymást. -bólogattam, miközben kifújtam kicsit magam, és mentünk tovább.

-A szüleim kivettem egy lakosztályt Paris Hotelben. Nincs messze, ha akarsz át is jöhetsz.

-Oké. De hogy-hogy hotelben laktok?

-A szüleim spontán emberek..ahogy én is, és az ötlet is az volt, hogy ide költözünk. Most keresnek lakást, estefelé valamikor majd betoppannak.

-Hűű. -mosolyogtam. -És..ki vagy te, hogy Jessica a példaképének tart? Ezen meglepődtem, mert Jessica önmagán kívül senkit sem imádhat jobban.

-A youtube csatornámon, a tumblr-ömön, az instragrammomon és a twitteremen több ezer követőm van. Eleinte csak fotókat csináltam..aztán videókat, most pedig net celeb vagyok. Azt hiszem.

-Akkor te is híres vagy.

-Ki jár még ebbe a suliba? -húzta össze a szemöldökét, miközben lefordultunk a sarkon, és megláttuk a hotelt.

-Te..te nem hallottad, hogy én elvileg össze vissza hazudoztam, hogy Zayn Malik a pasim, meg hogy egy éve szerelmesek vagyunk egymásba? -néztem rá hülyén.

-Valami rémlik. De nem tudtam, hogy te vagy az. Egy pillanat. -mutatta fel a mutató ujját, és elkérte a recepcióstól a lakosztályuk kulcsát.

-Hát pedig én voltam az. Hányadikon laktok?

-A 10.en. Úgy 2 perc lifttel. Azt mondtad, hogy elvileg..akkor tényleg jártatok Zaynnel?

-Ez elég hosszú történet, de a lényeg az, hogy tényleg szeretjük egymást, de Perrie megfenyegette a srácokat, ezért Zaynnek vele kell lennie, engem pedig le kel tagadnia.

-És ő a karrierjét választotta helyetted? Azt hittem ennél jobban tud szeretni.

-Nem az övét, hanem a fiúkét az övéjüket nem tudná tönkretenni, de várjunk csak..az előbb..az előbb úgy beszéltél, mint aki ismeri Zaynt. -mutogattam rá mint egy hülye, ő megforgatta a szemeit, és kilépett a liftből.

-Odabent mindent elmondok. -szólalt meg immár az ajtóban. Kinyitotta azt, és egy hatalmas nappali tárult elénk. -Jobbra van az én szobám. Kérsz valamit inni? Van narancs juice, pepsi, canada dry és dr.pepper.

-Ömm..pepsit kérek köszi. -amikor beléptem Acacia szobájába, valahogy nem ilyenre számítottam..Mindenhol szétdobált ruhák, pizzás, és üdítős dobozok, itt egy iPod ott egy laptop.

-Bocs a kupiért. -jött be rögtön utánam, és a kezembe nyomta a kis dobozos ücsit. -Nem számítottam látogatóra. -mosolygott.

-Akárhova leülhetsz, de azt a kupacot nem javasolnám, mert alatta azt hiszem 2 napos pizza maradék van. -gonodlkozott el, majd megvonta a vállát, félredobta pár göncét az ágyról, és törökülésben ült le.

-Te mikor szoktál takarítani? -követtem a példáját.

-Úgy 5 naponta

-És most hányadik napon jársz?

-Azt hiszem a harmadik a mai. Na de Zaynről akartál tudni. Egészen 12 éves koromig a legjobb barátom volt..aztán spontán -mint mindig- elköltöztünk. Ennyi a nagy sztori, akkor ő 14 volt, de mindig is úgy gondoltam, ő olyan ember, aki mindent meg tesz a szeretteiért.

-Komolyan? Te .. te komolyan Zayn gyermekkori lb-je vagy? -néztem rá döbbenten. Amellett, hogy net celeb, még a szerelmemet is jól ismeri..dupla hűű.

-Igen. Mi lenne, ha ezt a beszélgetést nálatok folytatnánk? Áthívhatnád Zaynt is. -vigyorodott el, és odadobta  a táskámat, hogy azonnal csörögjek Zaynre.

-Okééé. -vettem elő a telefonom, és írtam neki egy sms-t, miközben mi ismét a lift felé vettük az irányt.

Gyere át. Egy óra múlva otthon vagyok. Van egy meglepim. Szeretlek, Lil' xx

Nem kértem bocsánatot, sem semmit. Csak annyit remélek, hogy a reggeli próbálkozásaim után végre megnézi a telefonját, és visszaír, jobb esetben egy óra múlva betoppan az ajtónkon.

***
*To be continued..

Na milyen lett? :D Van egy feltételem..úgy hiszem ez egy nagyon aprócska kérés, de szóljatok ha tévedek. 
A következő részig..szerezzetek nekem +1 feliratkozót. Nagy kérés? :)
xoxo: Fabii :) x